Vaskapu és csatorna nyílás

by **Shady** Szomb. Nov. 19, 2011 12:45 pm

Ahogy besétálsz a vaskapun, és elindulsz a sötétben, egy hatalmas csatorna nyílást találsz, ha ide beteszed a lábad, akkor a legrosszabb rémálmod válik valóra. Vörös szemek lesnek rád a kanyarokban, és a sötétben meredező nyílásokból furcsa dohos szag száll fel... Tudod, hogy azonnal el kell tűnnöd innen.

by **Loranys Stackhouse** Hétf. Nov. 21, 2011 2:39 pm

Ahogy bolyongtam a sötét kihalt utcán valahogy nem éreztem magam frissnek, és élőnek.... Tudom, hogy hülyeség, de úgy éreztem mintha a halál lengne körül, de én élek, nem...? Amint elértem a vasúthoz, ott találtam egy kaput vagy mit, de, de az bűzös és rothadt és ijesztő és tele van patkánnyal...
De valahogy mégis mintha vonzott volna, mintha a föld alatt otthonra lelnék, mintha magától a földtől nyernék energiát.
Ahogy beértem egyből a földre rogytam, fejemet a térdeim közé hajtottam, üresnek éreztem a hasamat, éhes voltam, rettentő éhes...
De itt mit egyek?! Úgy éreztem megőrjít az éhség, szó szerint, ekkor hallottam valami nyávogást. A cicám volt, elakartam küldeni, de nem mozdult, nem érdekelt más csak az éhség....
Találtam pár patkányt, undorodtam, de éhes voltam így....

***Pár órával később***

Vettem egy mély levegőt, csak éhesebb lettem mint voltam, mit csináljak??? Még ki sem mozdulhatok, kezd reggel lenni, nem tudom miért de úgy éreztem, hogy nem szabad napközbe kimennem. Már a saját arcomat kaparásztam, el kell űznöm az éhség iránti vágyamat, muszáj.....

***Pár nappal később***

Még mindig éhesen, tudtam, hogy valami megváltozott bennem, halott szagot éreztem, olyan volt mint... mintha belőlem jött volna. Éreztem, hogy a régi énem oda lett, nem érdekelt más, csak a vér, a vér, a vér, és hogy gyilkoljak, fájdalmat okozzak, most már nem az vagyok aki voltam.... Vajon az Istennő tényleg ezt szánta nekem, ettől lennék különleges, mint azt a tanárnő mondta? Nathan.... Többet nem láthatom őt, mert a végén... megölném....
Alexet simogatva készültem fel arra, hogy örökké egyedül leszek....

by **Asaliah Imbecairwen** Kedd Nov. 22, 2011 8:36 pm

Lassan indultam el a vaskapu felé, valami azt visította hogy ne menjek tovább, álljak meg, de a lábaim csak tovább vittek. Megfogtam a kaput és betoltam, hangtalanul kinyílt... Körbenéztem, és próbáltam magam hozzászoktatni a szürke sötéthez. Ám volt valami furcsa, rossz érzésem, ahogy beleszagoltam a levegőbe egyszerűen 0kádni akartam. Dohos áporodott szag volt, és egyáltalán nem ide illett, nem e világi volt. A lábam magától indult beljebb, és kíváncsian néztem körül, a kardom az oldalamon lógott, az nélkül sehová sem mentem. Az Ezrával történtek kicsit felzaklattak, és kellett egy olyan hely, ahol egyedül lehetek. De valami azt súgta nem ez a megfelelő hely.

by **Loranys Stackhouse** Kedd Nov. 22, 2011 8:49 pm

Amint próbáltam nem az őrjítő éhségre gondolni megéreztem valamit, valami illatott ami csábított hogy oda menjek és megkóstoljam. Nem bírtam ellenállni a szagnak és a testem nem is akart. Éhes voltam, és ez emésztett belülről, fájdalmasan. Két perc alatt a lány előtt teremtem, tudtam, hogy nem láthat senki, de azt is, hogy muszáj ennem, olyan érzés lett számomra mint a levegő vétel, enélkül megfulladnék.
-Rossz helyre jöttél,- közöltem vele közönyös hangon, szemem vörösen izzott a vágytól, az éhségtől, a dühtől, ár alig voltam képes gondolkodni, sőt nem si akartam. Nem érdekelt hogy nézzek ki, hogy milyen szagom van....

by **Asaliah Imbecairwen** Kedd Nov. 22, 2011 8:55 pm

Szinte azonnal megéreztem, hogy valaki ott van, aztán előttem is termett. Egy pillanatra megijedtem, de kezem a kardomra tévedt. Teljesen másmilyen hang volt, mint amire számítottam.
-Ki vagy?-kérdeztem fogcsikorgatva, mikor megláttam a vörösen izzó szempárt. A szag megerősödött, mi ez? Vagy ki ez? És mit keres itt? Torz lány hang volt, de nem tudtam beazonosítani.
-Mit keresel itt?-kérdeztem dühösen, és rámarkoltam a kardomra.

by **Loranys Stackhouse** Kedd Nov. 22, 2011 9:03 pm

Túl gyors volt az egész dolog, mármint a változások amik végbe mentek rajtam valahogy észre vettem, hogy egyből a kardjához nyúl. Minek jött ide? Nem akarom bántani, vagy ellenkezőleg...? Ekkor eszembe jutott sötétségbe burkolt agyamba egy remek ötlet, ha még egyszer meghalok nem tehet semmit. Meg kell tennem mielőtt végleg kihuny belőlem a jóság legapróbb szikrája is, muszáj megpróbálnom.Kezem a nyakára szorult erősen, neki löktem a falnak, szemfogaim kiugrottak.
-Ide figyelj aki felteheti ezt a kérdést, az te vagy, most pedig imádkozz hogy ne fájdalmasan öljelek meg!- suttogtam hideg hangon, majd lassan közelítettem a torkához. Ha szerencsém lesz talán azt teszi amit tennie kell, nekem szalad a kardjával...

by **Asaliah Imbecairwen** Kedd Nov. 22, 2011 9:13 pm

Éreztem a pattogó feszültséget, az ereimben felpezsdült Ezra vére, remegtem. Ahogy a lány elkapta a torkom megfeszítettem az állkapcsom. Imádkozzak?
-Nüx!-kiáltottam az ég felé, és karom elindult a lány arca felé, és hatalmasat csattant rajta.
-Mit akarsz tőlem?-kérdeztem, és remegtem az idegességtől. Nem tudtam mivel állok szemben. Megborzongtam, és valami belopta magát a fejembe. Ő egy vámpírjelölt volt, lassan a neve is körvonalazódni kezdett előttem, holott sosem láttam még.
-Loranys...-leheltem, és próbáltam a kezeit levarázsolni a nyakamról, ekkor, mintha valami megcsípett volna, engem és Lora-t is. Szinte azonnal elengedett.
-Vámpírjelölt vagy, de mégsem... Hová tűnt a jeled?-kérdeztem, és nem foglalkoztam az előbbi "csípéssel".
-Miért nem vagy az éjszaka házában?-néztem rá furcsán.

by **Loranys Stackhouse** Kedd Nov. 22, 2011 9:24 pm

Tudtam, hogy rossz amit teszek, hogy nem szabadna élveznem ezt a gonosz dolgot, de... de élveztem, nem tudtam parancsolni neki. Egyszerűen élveztem, és éreztem ahogy lassan kihuny belőlem minden emberi dolog...Próbált védekezni, bár láthatóan érezhető volt, hogy erősebb vagyok nála, hihetetlen, mi lett belőlem??? Mikor Nüxhöz imádkozott majdnem sírva fakadtam, Nüx nincs többé számomra, nem vagyok többé a gyermeke.
-Egyszerű: Megölni!- ejtettem ki a szavakat halkan, de kegyetlenül. Mikor rájött, hogy ki vagyok akaratlanul is elengedtem őt.
-Semmi közöd hozzá, hogy ki vagyok... -jelentettem ki, majd újra támadásba akartam lendülni, de ekkor éreztem valami csípést, és úgy vettem észre ő is. Nem foglalkoztam az orromban érzett friss föld illatával, inkább az újabb támadáson törtem a fejem.
-Nem mintha közöd lenne hozzá, de nem tartozom oda...- suttogtam alig hallható hangon....

by **Asaliah Imbecairwen** Kedd Nov. 22, 2011 9:59 pm

Egyre bátrabban néztem vörösen csillogó szemeibe, és nagyon furcsa dolgot véltem felfedezni.
Hallgattam, hogy miket mond, és próbáltam értelmezni, de nem tudtam figyelmen kívül hagyni, hogy a szem a lélek tükre.
-Dehogyisnem van közöm hozzá.-billentettem oldalra a fejemet, és furcsa jól eső érzés töltött el, lelkem ugrott egyet örömében.
-Miért ne tartoznál oda?-kérdeztem furcsán, és elléptem előle.
-Te is Nüx gyermeke vagy akár csak én, és a többi jelölt és vámpír. De nálad valami mást is érzek. Mi történt veled?-kérdeztem bizonytalanul, sejtettem, hogy ő erősebb és nem tudnék szembeszállni vele, de valami itt nem stimmelt, nagyon nem stimmelt....

by **Loranys Stackhouse** Szer. Nov. 23, 2011 2:11 pm

Láttam, hogy próbálja egybe rakni a dolgokat, hogy mi történhetett velem, de még én sem tudom, hogy mi történt. Csak abban vagyok biztos, hogy meghaltam, hogy nem szabad itt lennem, és hogy többé nem tartozom az Éjszaka Házához, sőt már az Istennő kegyeltje sem vagyok. Egy gonosz, romlott... valami lett belőlem, és hogy ez nem normális dolog.
-Mégis mi közöd lenne hozzá? Nem is ismerlek! Azt sem tudom ki vagy, és nem is szeretném, vagy 2 másodperced hogy eltűnj innen, vagy te leszel a vacsim, és gondolom az nem akarsz lenni.- villant gonoszan, sötéten, dühösen és vadul vörösen izzó tekintetem.
Mert nem tartozom oda.- jelentettem ki jéghideg hangon, tagoltan.
-Nem már nem vagyok az, már nem tartozom hozzátok többé. Már egy.... mindegy csak hagyj békén jó, és tűnj el, nem tudom meddig bírom kontrollálni ezt és nem akarlak bántani, de foglak...- nyögtem ki erőtlenül, nem akartam harcolni az érzés ellen, hiszen olyan nehéz. Csak megakarom adni magam az éhségnek, akkor legalább nem emészt belülről, mert... mert az még rosszabb.
-Ja,- léptem közelebb hozzá a másodperc tört része alatt és hajoltam a nyakához, leheletem simogatta a bőrét,- tudod mit érzel? Rothadást, bűzt, sötétséget, gonoszt, undort, halált, vérszomjat!- suttogtam sejtelmes, alig hallható hangon.
-Most pedig tűnj el, mielőtt tényleg elvesztem a türelmemet.- azzal hátat fordítottam neki és a körmeimet a tenyerembe vájtam, már vérzett a fájdalomtól, de nem érdekelt. Jobb mintha a torka vérezne a fogaimtól...

by **Asaliah Imbecairwen** Szer. Nov. 23, 2011 6:40 pm

Feszült figyelemmel hallgattam a lányt, aki egyértelműen tudtomra adta, menjek el.
-Nem megyek el, míg ki nem derítem mi történt veled.-mondtam energikusan, és nem rettentem el tőle, mikor közelebb ért, a kendő takarta a nyakam, ám tudtam, hogy nem rég még Ezra szívta a vérem, de egy nőnek ezt nem fogom megengedni.
-Nem érdekel a türelmed mennyire véges. Mondd el mi történt veled!-toppantottam a lábammal, és kezemet a vállára tettem.
-Lora meséld el, hogy ki tette ezt veled, tudom, hogy valami nincs rendjén, de nem tudom, hogy mi. Segíts...-a hangom nem volt hangos, de kisütött belőle a kíváncsiság, és a parancs.
-Segíteni szeretnék, és ehhez te is kellesz.-mondtam csendesen.

by **Loranys Stackhouse** Szer. Nov. 23, 2011 6:53 pm

Szemeimet forgattam ettől a lánytól, ami úl emberi volt, így befejeztem, nem csinálhatok már semmi emberit sem, nem ehetek csokit, nem ihatok kólát, nem csókolózhatok.. senkivel sem. Büdös és undorító lettem.
-Kíváncsivá ki tette ezt velem? Hát bocs, de nem mondhatom el, törődj bele. - muszáj lesz elküldenem, vagy magamra haragítanom, mert sokáig nem bírom. Nem ettem vagy ittam semmit sem azon a pár (fúúj!) patkányon és egy tasak véren semmit. És érzem, hogy gyengülő, hogy emészt az éhség, kell.
-meghaltam, ennyi. elégedett vagy? Halott vagyok, most pedig menj innen, nem neked való hely.
-Nem tudsz segíteni, halott vagyok, szó szerint, nincs aki segíthetne, senkire sem számíthatok. Nem mehetek oda a barátaimhoz, nem vitatkozhatok az exemmel, nem imádkozhatok Nüxhöz.- sóhajtottam egy nagyot, majd erőtlenül térdeltem le földre.

by **Asaliah Imbecairwen** Szer. Nov. 23, 2011 7:00 pm

Nem tudtam elhinni amit mond, csak pislogtam, bele a vaksötétbe.
-Lora tudnod kell, hogy tényleg azért vagyok, hogy segítsek.-mondtam, holott még nem tudtam, hogy hogyan fogom csinálni. Morfondírozni kezdtem, és tudtam, hogy valahogy rájövök a titok nyitjára.
-Mirt ne imádkozhatnál Nüx-höz?-kérdeztem, és ebbe kapaszkodtam, majd tovább vittem a gondolat menetem.
-Milyen képességet kaptál az előbb?-kérdeztem rá, és vártam, tudtam, hogy történt valami, és ha ez igaz, akkor Nüx nem fordult el a lánytól.
-Loranys, semmi vész nem érhet, ha hű maradsz az istennőhöz. Mond mire van szükséged?-kérdeztem, és mellé guggoltam.

by **Loranys Stackhouse** Szer. Nov. 23, 2011 7:11 pm

Istenem, ez a lány nem unja? Valahogy kezdett megfájdulni a fejem a segítségrohamától, ja már nem halhatok bele, hisz egyszer meghaltam. Miért nem fogja fel végre, hogy rajtam senki nem segíthet, egyszerűen csak az élet abnormális játékába csöppentem, mert az viccesnek találta ily módon poénkodni.
-Mert meghaltam, mert rossz lettem, mert undorító és sötét lettem. -láttam, hogy közbe akar szólni, ezért folytattam gyorsan,- a sötétet és a rosszat, nem arra gondoltam, hogy szürke vagy néhány csínytevés amit a tanárok ellen tettünk. Nem, ez alatt azt értettem, hogy nincs más belőlem mint gonoszság, a mérhetetlen sötét gonoszság. tudod mit jelent ezt? - azzal kezembe temetem az arcomat.
-Miről beszélsz, kérdeztem zavartan,- de tudtam, hogy mire gondolt és hallgattam mint a sír. Így talán hamarabb magamra hagy....

by **Asaliah Imbecairwen** Szer. Nov. 23, 2011 7:16 pm

Nem voltam képes tovább hallgatni, és nem is válaszolt a kérdésemre, felálltam, és lenéztem rá.
-Ameddig tudsz magadban harcolni, addig semmi bajod nem lesz. Rá fogok jönni hogyan hozhatlak vissza.-magyaráztam, és sarkon fordultam. Lassan elindultam kifelé, majd még egyszer visszanéztem.
-Imádkozz Nüxhöz, és meg fog tartani.-suttogtam még neki, majd sarkon fordultam, és rohanni kezdtem, mielőbb meg kell találnom Ezrát, azonnal beszélnem kell vele.

//Éjszaka Háza/Fiú kollégium/Korom háló//

by **Fawn Professzor** Szer. Nov. 23, 2011 8:07 pm

Dinamikus léptekkel haladtam a kapu felé, és nem álltam meg, holott megéreztem valamit. Szemeim összeszűkültek miközben beléptem.
-Gyermekem megjöttem.-szólaltam meg anyai hangon, és beljebb sétáltam, lassan kimérten megálltam a terem közepén és vártam, hogy megpillantsam Lora-t.
-Volt itt valaki nálad?-kérdeztem, miközben elővettem a vérrel teli tasakokat, és egyet felé nyújtottam, majd megvágtam a csuklómat és azt is felé kínáltam. A meleg vér sokkal finomabb...küldtem el az elméjéhez, miközben gonosz mosoly jelent meg ajkaimon.

by **Loranys Stackhouse** Szer. Nov. 23, 2011 8:23 pm

Nem is figyeltem mikor lépett le a csaj, de nem is érdekelt csak az, hogy elment, mielőtt bántottam volna, és tudom, érzem, hogy egyre gonoszabb leszek. Ekkor meghallottam a tanárnő hangját, most nem tudtam eldönteni örüljek vagy ne. De a testem reagált, örült valamiért...
-itt vagyok, állok fel a sarokból és közelebb lépek hozzá. amikor a vért és a csuklóját nyújtja, testem megint önműködésbe kezdett, mintha ismét nem tudnék gondolkodni, mintha azt a részt egyszerűen kikapcsolták volna. Elfogadtam a csuklóját és vadul kezdem el szívni a lüktető vért, éreztem, hogy a vérrel együtt a sötétség is belém költözik, de nem bírtam ellenállni neki, még erősebben szívtam. Mikor rákérdezett hirtelen abba hagytam, véres szájjal pislogtam rá, és némán intettem nemet a fejemmel, remélem nem fog rájönni. Nem én voltam a hibás, de akaratlanul is... féltem tőle, vagyis rettegtem inkább.

by **Fawn Professzor** Szer. Nov. 23, 2011 8:39 pm

Figyeltem Loranys-t miközben felém sétált, elmosolyodtam, és hagytam had szívja a véremet, kíváncsi voltam észre veszi-e a megbélyegzés okozta változást. A kérdésemre nemmel felelt, felvontam az egyik szemöldököm, és újra megkérdeztem.
-Biztos ez Loranys?-hangom erőtől duzzadó volt, és még több sötétség foglalt helyet bennem. Nate-nek jó lenne akcióba lendülnie végre, mert fogy a türelmem.
-Ugye nem volt probléma ez alatt a pár nap alatt?-kérdeztem kedvesen, miközben megsimogattam az arcát. Éreztem hogy retteg tőlem, és fél, de miért?
-Loranys ha valaki ide mer jönni az a te játékszered. Erősebb vagy, és hatalommal bírsz. Használd ki!-mondtam, majd a kezébe nyomtam a vérrel teli zacskókat.
-Egyre éhesebb leszel, és lassan nem fogsz tudni gondolkodni, Nüx viszont veled lesz.-magyaráztam, és magamhoz vonva megöleltem.

by **Loranys Stackhouse** Szer. Nov. 23, 2011 8:52 pm

Ahogy egyre jobban ittam a vöröslő nedűt valami nem stimmelt vele, valahogy nem olyan volt az íze, mint eddig. Nem rosszabb, csak más lett az íze valahogyan. Ő újra feltette a kérdést, de most sokkal ijesztőbb, határozottabb, gonoszabb volt. Mivel még tudtam gondolkodni, abban is biztos voltam, hogy a lányt nem akarom bajba keverni, így aztán némán ismételten nemet intek a fejemmel. Nem tudom miért, de valami azt súgta, hogy ne áruljam el neki az igazat, csak... csak azt nem tudom mi lehetett az. Hatodik érzék talán?
-Nem, dehogyis, csak találtam pár.... patkányt,- nyögtem ki halkan, ahogy felpillantottam rá véres szájjal. Olyan rossz és undorító íze volt, ha képes lennék hányni, tuti rókáztam volna.
-Erősebb? Hatalommal? Mégis miféle hatalommal bírnék? És... és nem szabad másokat bántani, az rossz dolog, és Nüx sem nézné jól szemmel.- nyögöm ki zavartan, úgy össze vagyok zavarodva. Az ép elméjűség és az őrület határán csak egy hajszál választ el, és ki tudja melyik felé billen mérleg?

by **Fawn Professzor** Szer. Nov. 23, 2011 9:03 pm

Kissé megnyugodva hunytam le a szemeimet, de valami akkor sem stimmelt. Hallgattam Lora-t, majd sötéten felnevettem.
-Te nem érezted, hogy megkaptad a képességed? A nyári fű illata, az eső áztatta föld. Nüx nem fog megharagudni ha egy kicsit játszadozol.-húztam széles mosolyra ajkaimat, majd újra végig simítok a lány arcán.
-Lora semmi gond nem lesz. Hamarosan egy feladatot fogok adni neked. Addig próbálj meg dönteni, hogy Nüx útján jársz, hogy visszatérhess, vagy sem...-néztem a szemeibe, és kicsit megenyhült a hangom.

by **Loranys Stackhouse** Szer. Nov. 23, 2011 9:11 pm

Vettem egy alig hallható mély levegőt mikor nem kérdezgetett tovább, remélem nem is fog. Ha lehet még zavarosabban pislogtam rá, képességet, miféle...? Ja, hogy az az volt az. Akkor én is megkaptam az egyik elemet? De hát mit csinálhatnék vele? Már nem tartozom oda, ez biztos...
-De igen, de... de mit kezdjek vele?- nyögöm fel végre nyöszörgő hangon. semmit sem értek, talán még annyit sem, amennyit értettem eddig, nem mintha az sok lenne.
-Játszadozni, mégis hogy gondolja? És milyen feladattal...?- pillantok fel rá kíváncsian, sok mindent nem értek, és utálom, hogy ilyen zavaros az egész, megint belefájdult a fejem, így inkább hagytam a f3nébe az egészet.

by **Fawn Professzor** Csüt. Nov. 24, 2011 7:42 pm

-A képességeddel meg tudod idézni az elemet, ha elég ideig gyakorlod sokat fog segíteni.-mosolyogtam, és lassan sétálni kezdtem. Valamit éreztem a levegőben, biztos voltam, hogy járt itt valaki.
-Játszadozni?-felkacagtam.
-Lora, kedvesem...-érintettem meg a vállát, majd újra megálltam.
-Nem jobb a meleg vért kóstolni? Nem hajt a gyilkolási vágy?-kérdeztem sötét hangon, és lassan elhúztam előtte a csuklómat, hogy érezze a vér illatát.
-A feladatról egyenlőre még nem mondok semmit. Még nincs itt az ideje, de hamarosan el fog jönni.-magyaráztam, majd nekitámaszkodtam a falnak.
-Most pedig mond el, ki látogatott meg?-hangom megtelt erővel, és szuggeráltam a lányt, hogy végre elmondja.

by **Loranys Stackhouse** Csüt. Nov. 24, 2011 7:49 pm

Csak hallgattam elmélyülten és próbáltam felfogni, hogy mit mond, de valahogy csak belefájdult a fejem, egyszerűbb volt bele törődni az örökké tartó sötétségbe... Láttam rajta, hogy észre vette, volt itt valaki, de hmm, olyan gyenge vagyok, miért ilyen nehéz ellenállnom ennek az egész helyzetnek?
-Őő, de,- hunytam le fáradtan a szememet, bele fáradtam az ellenállásba, sokkal fárasztóbb, mint bármi más aminek eddig ellenállni tudtam volna. A feladatról nem sok mindent tudtam meg, de hogy őszinte legyek nem volt kedvem semmiféle feladatokat hajtogatni, de ezt nem kötöttem az orrára.
-Nem,- feleltem határozottan, majd összezártam az ajkamat és álltam kemény tekintetét.

by **Fawn Professzor** Csüt. Nov. 24, 2011 7:58 pm

Elvigyorodtam azon, hogy igen is hajtja a gyilkolási vágy, az viszont, hogy nem mondta el, hogy ki járt itt, nagyon feldühített. Sötétség kezdett örvényleni körülöttem, és iszonyú haragra gerjedtem.
-Loranys, így hogyan védjelek meg, ha nem árulod el, hogy ki járt itt.-kiabáltam vele, és fenyegető lépést tettem felé.
-Nekem az a dolgom, hogy megvédjelek, és vigyázzak rád! Nem jutott még eszedbe, hogy én vagyok az egyetlen aki segített neked?-rivalltam rá, majd elkaptam a két vállát és megráztam.
-Ne kelljen a haragomat irántad fordítani, mert annak nem lesz jó vége Miss Stackhouse!-egészen közelről néztem a szemeibe, majd elengedtem.
-Megtiltom, hogy bárkinek megjelenj, hiába is jár erre! Menj le az alagútba, és maradj is ott! Itt van pár tasak vér, oszd be, ha elfogyott és nem tudnék eljönni, akkor pedig van elég ember, játszadozz csak. És gyakorold a képességed Loranys! Nincs más dolgod.-mondtam ingerülten, majd elléptem előle.

by **Loranys Stackhouse** Csüt. Nov. 24, 2011 8:08 pm

Nem tudom miért tetszett neki a dolog, hogy hajt a gyilkolási ösztön, hogy vágyom az emberek torkára, amikor félelemtől lüktet a vérük, ez beteges. Elkerekedett szemekkel pilláztam amikor haragra gerjed és sötétség kezdett el örvényleni körülötte, olyan sötétség, mint amit érzek belülről...
Ahogy tett egy lépést felém, én ugyanúgy hátráltam rögtön, de így is elért a kezeivel és elkezdte rázni a vállaimat. Féltem, nem rettegtem inkább, de akkor is hallgattam. Nem fogom őt bajba keverni akárki volt is.
-Nem járt itt senki sem,- emeltem fel a hangom, valahogy felerősödtek bennem az érzések és nem tudtam őket kontrollálni.
-Nem jelentem meg senkinek sem,- feleltem neki durcásan, amit valljunk be igaz is volt, mert ő talált rám és nem fordítva.
-Mégis hogyan gyakoroljam,- kérdeztem tőle összezavarodva, azt sem tudom mi ez, vagy hogy használjam, erre gyakoroljak, jó pofa...

by Ajánlott tartalom

Vaskapu és csatorna nyílás

Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás

Re: Vaskapu és csatorna nyílás