Loranys Stackhouse

Loranys Stackhouse írta:

♦ LORANYS CASSANDRA STACKHOUSE ♦

♦ ♦ 17 ♦ ♦ ♦ 1994.0729. ♦ ♦ ♦ lány ♦ ♦ ♦ negyedéves ♦ ♦

A következő sorrendben kéretik kitölteni a további rész.

♦ ♦JELLEM♦ ♦
< Általában, kedves, barátságos, de ha kell képes kiállni magáért, leginkább makacs, harcias. A legtöbb dologért meg kellett harcolnia amit kapott. Szőke hajszne ellenére igen okos teremtmény. A száját sosem képes befogni, ami a szívén az a száján, hirtelen be tudd pöccenni, innen adódóan elég hamar kellemetlen és cikis helyzetbe tudja hozni magát, de nincs olyan helyzet amiből ne dumálná ki magát. Szereti az életet élvezni. Szeret bulizni járni, szereti az életet, a Mustangot, a kényelmes ruhákat, de néha előbújik a nőiesebb oldala is. Lehet vele viccelődni, ugyan akkor komoly is tud lenni, ha arról van szó. Fontosak számára a barátok, mindig lehet rá számítani.>

♦ ♦KÜLSŐ♦ ♦
<169 cm magas, törékeny és karcsú testalkattal született, hófehér, majdnem áttetsző, porcelánbőr, amelyhez hosszú, szőke tincsek párosulnak, amit hol hullámosan, hol egyenesen hord, tenger és égszínék keverék színű tekintettel lesz tökéletes. Szereti a divatos, szexi cuccokat, imád magassarkúban lófrálni, de ugyan néha rá jön, hogy sportosan öltözködjön. >

♦ ♦VÁLASZTOTT♦ ♦
<Alex>

♦ ♦KÉPESSÉG♦ ♦
<A jövőbelátás egy módja, megálmodom a jövőt, általában rossz dolgokat, és fájdalommal jár, ha közeli ismerősömről, netalán egy barátról van szó, még fájdalmasabb....>


♦ ♦FÉLELMEK & AMIBEN KIEMELKEDŐ & AMIBEN ROSSZ♦ ♦

<Betegesen félek a kutyáktól, az okát nem igazán tudnám megmondani. >

<Jól tudok hatni az emberekre és jól énekelek. (ha képességé alakulna, akkor úgy képzelem el, hogy ha énekelek, akkor azzal tudok hatolni mások fejébe, és az illető a lelkiismeretének vélné a hangot.>



♦ ♦MÚLT♦ ♦
<Los Angelesben születtem, a szüleim korán meghaltak tűzvészben. Onnantól kezdve a nagyapám nevelt. Édesanyám Erdélyben született és ott is élt egészen addig, míg apuval nem futott össze. Egymásba szerettek , összeházasodtak, majd ki költöztek LA-be. Miután 16 éves koromban a nagyapám is meghalt szívrohamban, a törvény úgy határozott, hogy az anyai nagyszüleim neveljenek. Így köttetem ki Joseniben, egy kicsi falu Harghita megyében. Az emberek kedvesek , bár sokat pletykálkodnak mint minden ilyen kisfaluban. Imádom a nagyszüleimet, mindig lehet rájuk számítani. Van egy kedves barátom is, aki tökéletes, szeret, mindig a kedvemben jár. Már épp kezdtem megszokni az új életemet, mikor kiderült, hogy Amerikába, egy eddig soha nem hallott helyre /Dracville-be/ kell költöznöm, mivel Nüx megjelölt engem is. Mondanom sem kell, hogy a barátom azonnal elpártolt tőlem, a mamám szó szerint elüldözött otthonról. Mivel elmentem az ottani éjszaka házába, gondoltam ez a megoldás, de ott elég érdekes dolgok folytak. A tanárok züllöttek voltak, nem érdekelte őket, hogy a diákok mit csinálnak. Gyorsan lepattantam onnan, Amerikába. Azt hittem egyedül kell neki vágnom a félelmetes útnak, de az Istennő segítette utamat. Ezt onnan tudtam, hogy indulásom reggelén botlottam bele egy fekete kiscicába. Elakartam üldözni magam mellől, nem voltam rá kíváncsi, dwe ő hajthatatlan volt. Így jöttem rá, hogy kiválasztott engem. Az iskola kapui előtt rimánkodtam Nüxnek, hogy könnyítsen az életemen. Azt hittem, hogy meghallgat, de csak ezután jött a sok kellemetlen dolog az életem során. Kezdetben megismerkedtem az iskola legrosszabb rossz fiújával, bár lehet hogy inkább a város...
A szülinapi bulimon, amit nekem rendezett egy akkor ismert kedves lány, Aleera. Akkor nem gondoltam volna hogy mik fognak történni....
A partyn elcsattant egy csók is, mire másnap egy érdekes lány megvert érte. (Szó szerint!) Nem értettem, hogy mi történik, aztán kiderült, hogy ő a barátnője, vagy ilyesmi. Na akkor megfogadtam, hogy inkább nem foglalkozok vele, akárhogy próbáltam távol tartani magam tőle nem sikerült. Folyton úton, út-félen belebuktam. Útközben megjelent az addig nem is sejtett bátyám, apám után. Először igen kétkedve fogadtam, de végül megbékéltem vele, aztán jó testvérek lettünk. Végül úgy éreztem az Istennő talán pótolni akarja az eddig ért sérelmeimet, mert megérkezett Eric Northman, szép lassan kialakult köztünk a dolgok, de megint jött a fekete leves. Nathan újra bekavart, alig hogy összejöttem vele, megcsaltam szegényt. Mikor kiderültek a dolgok szakított velem, én pedig akaratlanul is a gaz csábító karjaiba omlottam. onnantól kezdve minden megváltozott, bonyodalmakkal teli kapcsolat szövődött köztünk, és ha bár már nem vagyunk együtt még mindig mély nyomott hagyott bennem, s mindig úgy fogok rágondolni mint egy régi, jó barát. Közben a barátaimmal kitaláltuk, hogy együttest alakítunk, de ez sem akart összejönni. Közben volt egy kis "kalandom" egyik bisz*ex barátnőmmel.... (Tévedés ne essék nem vagyok olyan hajlamú, csak néha meginogtam.) Közben kiderült unokatesom, Isa is meg lett jelölve. Tárt karokkal fogadtam, és sok őrültségen vagyunk túl, többi barátnőimmel együtt. Megismerkedtem Isa "pasijával" aki igen jó barátom lett, sőt a fogadott bátyám, akit imádok egyszerűen. Mindig ott van amikor kell. Egyik nap kaptunk egy levelet, hogy Isa mamája meghalt, mivel én is bírtam az öreglányt, elmentem vele Kanadába. Ott teljesen kifordult önmagából, nem értettem, hogy mi történt vele, valószínűleg ilyen hatással lehetett rá a dolog. Mire visszaértünk a suli eltűnt, vagyis az emberek, állítólag a tanárok lepattantak. Így nem volt más választásunk, az új iskolába költöztünk át, remélve, hogy az itt megismert emberekkel, vagyis vámpírnövendékekkel egyszer találkozhatunk. Az iskolától pedig könnyes búcsút intettünk, de reménykedtem benne, hogy itt új életet kezdhetünk...>

♦ ♦PÉLDA JÁTÉK♦ ♦
<Pár hét már eltelt, és az események is sűrűsödtek, habár sok dolog nem változott. Első: Mr. Scott.... Ugyan olyan, idegesítő és *dióta maradt... Végül Nathan elmenekült és meghátrált ismét, vajon miért nem csodálkozom ezen? Végül nekem újabb kiborulás volt láthatáron, mikor becsukódott az ajtó mögötte, kijöttem a fürdőből. Tehetetlen dühömben nem tudtam mit csinálok, megfogtam a legelső kezembe akadó tárgyat és hozzá vágtam az ajtóhoz, de előtt persze el vágtam a csuklóimat... Végül az ablakhoz sétáltam friss levegőért, de mit láttam? Naná, hogy őt egy újabb r!b@nccal! Egy igen kedves sms után feljött. Miután leápolta vérző csuklóimat, le is is szúrt, hogy mit gondolok már megint... És végül benyögte, hogy ne vegyem ilyen komolyan, és, hogy ez csak kaland...
Most őszintén, a férfiak mit gondolnak?! Vagy egyáltalán, hol hordják az eszüket? Mert egy tuti: nem a fejükben az fix. Miután felpofoztam, őt is elkapta az ideg, és ellökött az ágyba. Én felálltam, kivettem a cigit a kezéből és eltapostam előtte. Majd, mint valami királynő ki vonultam a szobájából. Lent az udvaron lenyugodtam, találkoztam pár új jelölttel: köztük Daniellel. Később az akartam kicsit olvasni, de két r!b@nc nem hagyta, úgy hangoskodtak Daniellel, mint valami csitri. Végül elrángattam Danielt, de az egyik utánunk jött, de hamar feladta... Hát igen, hatással van rám Nate, eddig sosem tettem ilyet. Most meg hirtelen haragú és ingerlékeny vagyok, akárkinek képes lennék neki menni.... Mikor lettem ilyen? Ezután nem sokkal, megjelent Nate újból, és elkezdte piszkálni a barátaimat. Mindig ezt csinálja..... Ezen végül ismét (akármilyen meglepő is) összevesztünk.
***Pár nap elteltével***

Kigondoltam, hogy talán végre beszélni kéne vele, felnőttek módjára. Hát fel is mentem vele a szobájába, de ott végül (ismét!) veszekedésbe, amit az én rosszullétem szakított félbe. Körülbelül fél órát is a fürdőben roskotolhattam mire kijöttem. Persze eléggé gyenge voltam aminek következtében megbotlottam valamiben és egyenesen Nate ölében landoltam...
Újból éreztem a régi tüzet fellángolni, és láttam megcsillanni valamit az Ő őrjítően kék tekintetében is. Végül ajkaink hatalmas sóhajjal forrtak egymásra...>

♦ ♦ Play by - Jessica Stam ♦ ♦